A címben feltett kérdés jogosnak tűnhet, bár az intézkedés meghozói láthatólag csak a carpe diem alapelvet nézik, hogy az intézkedés mit hozhat később, ezzel nem számoltak. A megelőző intézkedés utóhatásait elemezgetve próbálok továbbgondolkozni, mi lesz a vége a már egy napja bevezetett árrés-stopnak.

Immáron második napja, hogy az állam megrendszabályozta a kereskedőket - fontos, csak a kiskereskedőket - 30 alapvetőnek tekintett élelmiszer árrésének meghatározásában. Persze érdekes a termékkör meghatározása is, hiszen igazi húsevő nemzetnek tekintve a magyarokat, az élelmek többsége a húsok, illetve a tejtermékek kategóriájába tartozik. Mindegy, most tekintsünk el ettől a kérdéstől, habár több zöldségféle inkább lenne tekinthető alapvető élelmiszernek, mint a sertéscomb. No de mindegy. Olvasható a neten pár összehasonlítás, hogy másutt hogyan alkalmazták ezt az intézkedést. Fontos, hogy ahol ezt bevezették, ott általában a teljes értékesítési láncra vonatkozik az intézkedés, nem csak a kiskereskedőkre. Illetve segítették néhol az árak letörését azzal, hogy az árat növelő adókat is csökkentették. De mivel nálunk az üzletláncok (különösen a multik) számítanak elsőrendű közellenségnek, így csak a kiskereskedőkre vonatkozik az új, egyelőre átmenetinek tekintett szabály.
Az egy épp tegnapi netes cikkből derült ki, mekkora árcsökkenést jelent ez az egész.

Látszik, hogy pár termék kivételével az árcsökkenés elenyésző, ami (számomra) azt mutatja, hogy nem igazán találták el a döntéshozók, melyek azok az élelmiszerek, amiken olyan hatalmas lenne az árrés. Na jó, a margarin, a tejföl és a natúr joghurt "Bumm, ez betalált", ám a többinél olyan hatalmas árcsökkenés nem tapasztalható.
No de mire is lesz ez az egész jó? Az árstopnál már bebuzonyosodott, hogy az alternatív termékek ára emelkedett az intézkedés bevezetésekor, ami értelemszerű, hiszen a kereskedelem szerette volna visszahozni az elmaradt bevételeit. És aki egy kicsit is emlékszik még az árstop kivezetésére, az tudja, hogy a befagyasztott termékek jórészének az ára kilőtt akkor, amikor már újra szabadáras lett. Az ok ugyanaz, mint az alternatív termékek árának megemelésekor: a kereskedések az elmaradt bevételt szerették volna realizálni.
Ami miatt egy elkúrt dolognak tartom a mostani szabályozást, az pont a fent leírtak. Lesz 1-2 hét, amikor talán kicsit mérséklődik majd az élelmiszer infláció, de aztán szépen visszaáll az eredeti szintre, hacsak nem erősödik majd...De mint az egyik youtuberem szokta volt mondani: az lenne a jó, ha nem lenne igazam - de általában igaza van. És ebben a kérdésben, a múltat tekintve, sajnos valószínű, nem fogok tévedni.
Isten ments, hogy szakembereket plagizáljak, de nekem is ugyanaz a véleményem, mint számos gazdasággal foglalkozó nagytudásúnak. Ez az intézkedés újra egy hatalmas melléfogás pártunk és kormányunk részéről. Ha már annyira akartak valamit tenni, előtte talán benchmarkolni kellett volna azon országokkal, ahol már valami hasonlót megléptek - mik voltak a tapasztalatok? És a jó dolgokat adoptálni, a rosszakat kidobni az elképzelésből! De neeeeem, Nagy Márton csak ment a feje után, a szeme előtt csak a nagy ellenség, a multi üzletlánc volt. Azt persze nem vette észre, hogy a körbe számos, pár tíz üzlettel rendelkező magyar vállalkozás is beleesett.
Igen, tudom, kell a zsé a költségvetésbe, így az ÁFÁ-ról, meg az ilyen olyan jogcímen kirótt különadókra szüksége van a kiadások fedezésére, de talán ha a kiadásokat kicsit átrendezték volna, kevesebb lett volna az igérgetés, akkor nagyobb mozgástere lett volna a kormánynak a bevételi oldalon! Vagyis kivezethették volna a 4.5%-os különadót, netán ÁFÁ-t is csökkenthettek volna. Persze addig, ameddig néhány száz milliárddal támogatjuk az akkugyárakat, ameddig többszáz milliárdért veszünk félkész irodaházat, ne is számítsunk másra. Talán ha gazdasági vezetésünknek több esze volna. Ha az elmúlt években kevesebb pénzt síboltak el volna...
Ugye milyen sok a volna. Ha gondolkoztak volna.