Legyen egy Szép Új Világ

Tegnap, vasárnap elkezdődött a leveleki szarvasmarhák leölése a ragadós száj és körömfájás terjedésének megelőzése érdekében. Azonban egyre nagyobb a tiltakozás a gazdák részéről a járványveszély csökkentésének ilyen módja ellen, mondván van más eszköz is. És lehet hogy van? Kicsit nézzünk a vírus mögé, laikus szemmel, hiszen nem vagyok sem mikrobiológus, sem állatorvos...
Száj és körömfájás, a wiki szerint: A betegség inkubációs (lappangási) ideje 2-12 nap. A betegség magas lázzal kezdődik, ami két-három nap alatt gyorsan lecsökken. A beteg állat szájának nyálkahártyáján hólyagzás jelenik meg, ami ... étvágyvesztést is, ami miatt a felnőtt állat hónapokig tartó fogyásba kezd. Az állat lába hasonló hólyagzást mutat és az állat megsántul. ... Bár a fertőzött állat a betegség lefolyása után végül is felépül, egyesek esetében a betegség szívizomgyulladáshoz (myocarditis) és pusztuláshoz vezethet, különösen gyenge példányok, például újszülött borjak esetében. Más állatokat a vírus (aszimptomatikusan) nem támadja meg: ezek a betegség hordozóivá válnak.
A szócikk szerint a vírus szereti a hideget, de nem szereti a meleget, vagyis pl. a fertőzött hús hőkezelés hatására ártalmatlanná válhat. Viszont jól tud terjedni hűvös, szeles időben. Jelenleg, mivel ez a krokozó ismert, ezért minden bizonnyal kimutatható, vagyis az állatokból vett vérből meg lehet állíptani, hogy az adott egyed fertőzött e (hordozó), avagy nem. Ilyen módon tehát szűrhető lenne az állomány. Mivel a székletükkel is terjedhet a kór, ezért akár annak vizsgálatával is nyomon lehet követni a fertőzést.
Namár most, lehet, a tiltakozó gazdáknak igazuk is lehet abban a tekintetben, hogy nem kell leölni a teljes állományt, mert találnak pár beteg egyedet. Magyarországon pertársaságok szerveződnek a problémakörre, Szlovákiában ténylegesen a tömeges állatgyilkolás ellen tiltakoznak. Pedig lehet, csak le kellene szűrni a teljes állományt, totális fertőtlenítést, és trágyatakarítást elrendelni, majd egy 14 napos vesztegzár megmutatná, ténylegesen mekkora is volt a veszély. És igen, ha nincs más megoldás, a beteg állatokat, illetve a vírushordozókat lehetséges, valóban el kell pusztítani, de arányaiban minden bizonnyal kisebbek lennének a veszteségek, mint most, a totális kiírtással...
Jeleztem a leadban: laikus megállapítás, amit teszek, de emlékezzünk csak, nem ez lenne az első, amikor egy egy kórt túlreagálunk... Hiszen igen, lehetséges, hogy 50-100 évvel ezelőtt a teljes állomány likvidálása volt a megfelelő eszköz a járvány megállítására, de azóta a diagnosztika és a gyógyító tevékenység is hatalmas fejlődésen ment keresztül. Tudomásom szerint sehol, még csak kisérletképpen sem próbáltak más módszert. Igen, mondhatod kedves olvasó, hogy amennyiben mondjuk Magyarországon alternatív megoldással próbálkoznának, akkor akár évekre is megtiltanák tőlünk a marhahús és a tejbevitelt, de a járvány már így is éppen eléggé hazavágja a magyar szarvasmarha tenyésztést, és a tejtermelést, mert az exportpiacok már most is beszűkültek... Amennyiben esetleg lenne az olvasóim között olyan állatorvos, aki behatóbban tanulmányozta a száj és körömfájást, mint betegséget, és lenne véleménye: ossza meg velünk kommentben!